Vida Máté: A DAC hívása Európa Liga nélkül is érdekelt volna
A Vasasból érkező, háromszoros magyar válogatott Vida Mátéval a Dinamo Minszk elleni hazai mérkőzés lefújása után beszélgettünk.
Mennyire játszott fontos szerepet az ideigazolásodban az Európa Liga-selejtezős szereplés? Hogyan élted meg, mikor Tbilisziben debütáltál?
Fontos volt az Európa Ligás lehetőség is, de a dunaszerdahelyi megkeresés EL nélkül is érdekelt volna. Nagyon boldog voltam, amikor pályára léphettem Tbilisziben. Miután beálltam, megfordítottuk a meccset, ez nagyot dobott az egész hangulatán.
Az előző szezon után távozott a DAC-tól Pambou, úgy tűnt őt pótolhatod majd, most mégis talán leginkább Ljubičićcsel küzdesz a kezdőért. Milyen a helyzet a középpályán?
A teljes keret 26-28 fő, a középpályára ebből vagyunk 8-10-en, úgyhogy mindenki harcol a helyéért. Mindenkivel tudunk azonban együtt játszani. Ha kell Ljubičićcsel, Herccel, Kalmárral, de említhetnék bárkit. Így lehet forgatni a középpályát, mivel a 2-3 belső pozícióra sokan vagyunk. Ez egy egészséges versenyhelyzet, nincs ezzel probléma.
Mi volt a Minszk ellen a taktika, mennyire akartatok az elejétől nekiugrani az ellenfélnek?
A stratégiánk része volt, hogy megpróbáljuk őket letámadni és nyomás alá helyezni. Helyenként sikerült is az elején, de miután megkaptuk a piros lapot ez megváltozott. Egy emberrel kevesebben a késbe szaladtunk volna bele, ha elkezdünk pressingelni. Utána változott a játékunk, de nem működött rosszul. Ha viszont az Európa Ligában 60 percig emberhátrányban játszol, akkor a végére elfárad a csapat, ennek voltak köszönhetők a kapott góljaink. Sajnos így alakult, de a visszavágón megpróbáljuk megfordítani a párharcot.
Mikor beálltál, a szurkolók már teljes erőbedobással hajtották előre a csapatot. Nehéz ilyenkor a védekezésre is odafigyelni?
Én nem sűrűn játszottam ennyi néző előtt. Nyilván a válogatottban, és az előző csapatomban is előfordult, hogy ilyen sok szurkoló volt egy mérkőzésen, de nem folyamatosan. Amikor nálunk van a labda, akkor nagyon hajt, hogy menjek előre, és ha kell, el is megyek a gólvonalig, utána pedig sprintelek vissza védekezni. Mindenképpen egy plusz töltetet ad, hogy a szurkolóink így nyomják a csapatot.
Az első, szomorú pillanatok után milyen volt a hangulat az öltözőben? Hogyan várjátok most a jövő hetet?
Nyilván mindenki csalódott volt a lefújás után, hiszen szeretnénk a Zenit ellen játszani. Kicsit, sőt nem is kicsit megnehezítettük a dolgunkat a visszavágó előtt. Amikor viszont kijöttem az öltözőből, már azokat a hangokat hallottam, hogy hogyan kell majd idegenben kezdenünk, hogyan kell fellépni a pályára, hogyan kell minimum három gólt lőni. Nem adtuk fel, hanem már arról beszélünk, hogy hogyan fogjuk ezt megcsinálni.
Néhány hétig dolgozhattál együtt Marco Rossival, a magyar válogatott újdonsült szövetségi kapitányával. Mennyire lebeg a szemed előtt a válogatott?
A Vasasban tavaly volt csapat szinten egy rossz szezonom, előtte viszont harmadikok lettünk és a válogatottba is bekerültem. Jó állapotban érzem magam. Úgy látom, hogy itt van lehetőségem, hogy még a korábbinál is jobb játékot nyújtsak. Ha ezt meg tudom valósítani, akkor minden esélyem megvan arra, hogy ott lehessek a nemzeti csapatnál.
A cikk eredetileg a Bumm.sk oldalon jelent meg 2018. júliusában.
